# A befektetések adózásáról röviden

Rövid összefoglaló a befektetések adózásáról (kamatjövedelem, ellenőrzött tőkepiaci ügylet, osztalék, TBSZ).

Author: Gáspár Bence
Published: 2024-11-15T00:00:00.000Z

„Ki az az APEH? És neki miért jár a pénzemből?” – kiált fel Rachel a Jóbarátokban, miután életében először szembesül vele, hogy a jövedelemből adózni kell. A világ Racheljeitleszámítva ezzel a legtöbben tisztában vannak, a kérdés inkább az szokott lenni, hogy miből és mennyit. Főleg ha befektetésekről van szó, mivel azt, hogy az elért hozamból mennyi marad a befektetőnél, két fő tényező befolyásolja: a díjak és az adók. Az előbbivel kapcsolatban ajánljuk a kedvező díjainkat bemutató [Árképzés oldalunkat](https://lightyear.com/hu/pricing), az utóbbival kapcsolatos útvesztőkben pedig ezzel az írással segítünk eligazodni. Elöljáróban azonban fontos megjegyezni, hogy a cikkben leírtak csupán általános áttekintésül szolgálnak, és nem minősülnek adótanácsadásnak. **Adózással kapcsolatos kérdésekben** bizonytalanság esetén mindig **fordulj könyvelőhöz vagy adószakértőhöz**.
Lássuk tehát a legfontosabb tudnivalókat a befektetések adózásáról!

#### Miből és mennyit

Elsőként érdemes leszögezni, hogy adózni minden esetben csak a megszerzett jövedelem után kell, a befektetett tőke után nem. Vagyis ha befektetünk 1 millió forintot, majd a befektetés eredményeként keletkezik 100 000 forint jövedelmünk, akkor az adó alapja – amiből adózni kell – nem 1,1 millió forint, hanem csak a 100 000 forint lesz.
Ahogy azt [korábbi blogposztunkban](https://lightyear.com/hu-hu/blog/tbsz-hozam-akar-teljesen-adomentesen) már vázoltuk, a befektetésekből származó jövedelmeket három fő típusra bonthatjuk:
1. **kamatjövedelem** (pl. bankbetét vagy értékpapír – például kötvények – kamata, a be nem fektetett pénzre kapott kamat stb.);
2. **ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó árfolyamnyereség** („A” részvényt megvesszük egy adott napon 100 USD-ért, majd két hónap múlva eladjuk 150 USD-ért, és így keletkezik 50 USD nyereségünk);
3. **osztalék** (egy részvényt kibocsátó vállalat által a részvénytulajdonosoknak fizetett összeg).
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk, hogy az egyes jövedelemtípusokat milyen adók terhelik.

**Jövedelem típusa**

**Adók**

Kamatjövedelem

15% SZJA + 13% szocho

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó árfolyamnyereség

15% SZJA

Osztalék

-   magyar értékpapír esetén 15% SZJA
-   külföldi kibocsátású papír esetén adóegyezménytől függ

#### Kamatjövedelem
A kamatjövedelem fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a tisztázza, amely szerint idetartoznak például a bankbetétre és folyószámlán lévő pénzre (a Lightyear esetében például a be nem fektetett készpénzre) jóváírt kamat, valamint az értékpapírokra (például kötvényekre) fizetett kamat. Az ilyen módon megszerzett jövedelmekre 15% személyi jövedelemadót (SZJA) és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni. Ez az összesen 28%-os adóteher csökkenthető akár 0%-ra egy [TBSZ-számla](https://lightyear.com/hu/tbsz) nyitásával, ahogy erről korábbi blogposztunkban már írtunk.

#### ETÜ, azaz ellenőrzött tőkepiaci ügylet
A tőzsdei kereskedés adózásakor meg kell állapítanunk, hogy a **tranzakcióink ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek** minősülnek-e. Lássuk tehát, mi minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek! Nagyon leegyszerűsítve úgy foglalhatjuk össze, hogy az EGT-ben vagy az OECD-ben működő és szabályozó hatóság által felügyelt befektetési szolgáltatóval (brókercéggel) történő kereskedés. Vagyis az **EU-s és amerikai brókercégek** jó eséllyel beleesnek ebbe a kategóriába. Az ilyen szolgáltatóknál folytatott kereskedésből származó jövedelem lesz ellenőrzött tőkepiaci ügyletként adóköteles.

A jövedelem kiszámításához nagy segítséget jelent a brókercég által az adóévet követő év **február 15-éig kiállított** és a befektetőnek megküldött **igazolás**, amiben szerepelnek az ügyletek részletei. Ezt természetesen érdemes összevetni a saját kimutatásunkkal, hiszen így megbizonyosodhatunk róla, hogy minden rendben van-e az igazoláson szereplő számokkal, és egyébként is praktikus, ha az ember tisztában van a befektetései alakulásával. A kimutatott ügyleteknél **a nyereség szembeállítható a veszteséggel** és az ügyletekhez közvetlenül kapcsolódó költségekkel, és az így kapott eredményből kapjuk meg a jövedelmet. Vagyis ha egy kétpapíros portfóliót feltételezünk, amiben A papíron 20 000 Ft nyereségünk, B papíron pedig 5000 Ft veszteségünk keletkezett az adóévben, az adóköteles jövedelem a kettő különbsége, azaz 20 000 – 5000 = 15 000 Ft.
Fontos kiemelni, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetén **az adóévet megelőző két év vesztesége elszámolható** az adott évi nyereséggel szemben, így már csak ezért is fontos aveszteséges években is odafigyelni a bevallás pontos kitöltésére.

**Adózni csak a már lezárt ügyletek után kell**, vagyis ha veszünk egy darab A részvényt 100 USD-s árfolyamon 2024. január 12-én, és 2024. december 31-én az A részvény árfolyama 150 USD-n áll, de mi tovább tartjuk az eszközt, nem kell utána adózni. Arra majd csak azután kerül sor, hogy eladjuk az A részvényt, és **realizáljuk az ügylet eredményét**. 
Ha például 2025. május 25-én úgy döntünk, hogy az aznapi, 200 USD-s árfolyamon megválunk a részvénytől, az eredeti vételi árfolyam (100 USD – forintban!) és az eladási árfolyam (200 USD – forintban!) közötti különbség lesz a jövedelem. Gyakori tévhit, hogy elég kivonni az eladáskori értékből a vételi értéket, és azt átszámítani forintra, de valójában **átszámításkor az eladás és a vétel esetén is a tranzakció napján érvényes MNB-s devizaárfolyamot kell alkalmaznunk.**

Vagyis, ha – a példánknál maradva – 2024. január 12-én 350 HUF volt az MNB hivatalos USD-s devizaárfolyama, 2025. május 25-én pedig 360 HUF, akkor a jövedelmünk kiszámításához az eladási árfolyamot megszorozzuk a 2025. május 25-i devizaárfolyammal (200 x 360), és ebből kivonjuk a 2024. január 12-i devizaárfolyammal megszorzott vételi árfolyamot (100 x 350), vagyis (200 x 360) – (100 x 350) = 72 000 – 35 000 = 37 000 Ft lesz az adóköteles jövedelem.

**Vétel**

Vétel dátuma

Vételi árfolyam

MNB-s devizaárfolyam

Forintban

2024\. 01. 12.

100

350

**35 000 Ft**

**Eladás**

Eladás dátuma

Eladási árfolyam

MNB-s devizaárfolyam

Forintban

2025\. 05. 25.

200

360

**72 000 Ft**

**Eredmény (72 000 - 35 000):**

**37 000 Ft**

#### Osztalék
A harmadik eset az **osztalékok adózása**. Ilyennel akkor találkozhatunk, ha olyan papírunk van, ami osztalékot fizet. Ezen eszközök esetében azt kell nézni, hogy melyik tőzsdén kereskednek velük, az osztalékot ugyanis az **SZJA (15%)** mellett **szocho**-fizetési **(13%)** kötelezettség is terhelheti, attól függően, hogy az adott tőzsde **az Európai Gazdasági Térség (EGT) egyik tagállamában** működik-e (ez esetben nincs szocho), vagy EGT-n kívüli országban (például Amerikában – ez esetben a szochót is meg kell fizetni). A 15%-os SZJA-kötelezettséggel kapcsolatban megjegyzendő, hogy külföldről származó osztalék esetében a magyar illetőségű magánszemélynek mindkét államban keletkezik adókötelezettsége, viszont – az országok között a legtöbb esetben érvényben lévő, a kettős adóztatást elkerülő egyezményeknek köszönhetően – a külföldön megfizetett adót le lehet vonni a Magyarországon fizetendő adóból. Ha például a külföldi országban az osztalékadó 10%, akkor a magyar 15%-os adókötelezettség helyett csak 15 - 10 = 5%-nyi SZJA-t kell fizetni. Hasonlóképpen, amennyiben a külföldi államban a magyar 15%-os adókulcsnál magasabb az osztalékadó mértéke (például 25%), Magyarországon nem kell SZJA-t fizetni, és a kettő közötti különbség (25 – 15 = 10%) külföldről visszaigényelhető.

#### És ott van még Amerika…
Külön érdemes még foglalkozni az **amerikai–magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése** miatt felmerült változásokkal. Az egyezmény felmondásával – a kettős adóztatást elkerülő egyezmény hiányában – egy magyarországi magánszemélynek azamerikai vállalatok papírjai után járó **osztalékot mindkét országnak joga van megadóztatni**. A jelenleg érvényes szabályozás szerint az amerikai értékpapírok osztalékaesetén a jogszabályok azonban engedélyezik a **külföldi adó beszámítását**. Ennek azért van jelentősége, mert az amerikai oldalon levont 30%-os forrásadó (_withholding tax_) mellett az itthon fizetendő SZJA 15% helyett csupán 5%. Emellett az amerikai osztalékokat szocho-fizetési kötelezettség is terhelheti, amelynek a mértéke 13%. Szocho-fizetési kötelezettség abban az esetben nem keletkezik, ha a befektető adott évre eső, szochóval érintett jövedelmeinek összege elérte az adott évre meghatározott minimálbér havi összegének 24-szeresét (ami 2024-ben 6 403 200 Ft).
#### Összefoglalás
Összességében tehát elmondható, hogy a befektetések adózása összetett témakör, de ezzel az írással igyekeztünk megkönnyíteni az elsőre talán áttekinthetetlennek tűnő folyamatok megértését.

A Lightyear elkötelezett a pénzügyi tudatosság erősítése mellett, és az a célunk, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a befektetések világát – ennek jegyében születnek az ehhez hasonló cikkek is.

Azzal is segítünk közelebb hozni az emberekhez a befektetéseket, hogy [kedvező árképzéssel](https://lightyear.com/hu/pricing) biztosítjuk a szolgáltatásunkat. Ezenkívül nálunk is elérhető a [TBSZ](https://lightyear.com/hu/tbsz), ami a regisztrációt követően egyszerűen, pár koppintással megnyitható. És az adóbevallásban is nagy segítséget nyújtunk az adóévet követően kiállított, ügyleteket tartalmazó igazolással. Ha felkeltettük az érdeklődésedet, [várunk az appban](https://lightyear.com/hu)! 🚀

## Jogi nyilatkozat

Ne feledd, a befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve. A Lightyear nem nyújt adótanácsadást. Az adózás az egyéni körülményektől függ, és a feltételek változhatnak. Személyre szabott tanácsért fordulj adószakértőhöz.

---

Canonical: https://lightyear.com/hu-hu/blog/a-befektetesek-adozasarol-roeviden