Alapok összehasonlítása

Az Alap passzív alapkezelési, más néven indexkövető befektetési megközelítést alkalmaz értékpapírok fizikai megvásárlásával, és az FTSE Emerging All Cap Choice Index (az „Index”) teljesítményének követésére törekszik. Az Alap az Indexet az azt alkotó összes részvénybe vagy azok reprezentatív mintájába történő befektetéssel igyekszik követni, befektetéseinek súlyozását pedig úgy alakítja ki, hogy az megközelítse az Index súlyozását. Az Index piaci kapitalizációval súlyozott index, amely a világ feltörekvő piacain működő vállalatok nagy, közepes és kis kapitalizációjú részvényeiből áll. Az FTSE Emerging All Cap Index alapján állítják össze, és az Alaptól független környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kritériumok szerint szűrik. A szűrés kizárja az olyan vállalatok részvényeit, amelyek tevékenysége többek között vitatott fegyverekhez, polgári célú lőfegyverekhez, nukleáris fegyverekhez, dohánytermékekhez, alkoholhoz, szerencsejátékhoz, felnőtt szórakoztatáshoz, nem megújuló energiához, fosszilis tüzelőanyagokhoz, valamint a szénhez, kőolajhoz és földgázhoz kapcsolódó bizonyos tevékenységekhez kötődik, továbbá azokat a vállalatokat, amelyek nem felelnek meg az ENSZ Globális Megállapodása meghatározott alapelveinek. Az Alap származtatott ügyleteket alkalmazhat a kockázatok vagy költségek csökkentése és/vagy jövedelem vagy növekedés elérése érdekében, és ahol ez célszerű, indexmintavételt is alkalmazhat. Az Alap alapdevizája USD, a hozamfizető ETF-részvényekből származó jövedelmet pedig kifizetik.

Az Alap passzív alapkezelési megközelítést alkalmaz, és az FTSE Emerging All Cap Choice Index (az „Index”) teljesítményének követésére törekszik. Az Alap fizikai replikációval, az Indexet alkotó részvényekbe történő befektetéssel igyekszik követni az Indexet. Az Index piaci kapitalizációval súlyozott index, amely a világ feltörekvő piacain működő, nagy, közepes és kis piaci kapitalizációjú vállalatok részvényeiből áll. Az FTSE Emerging All Cap Index alapján állítják össze, amelyet környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kritériumok szerint szűrnek, többek között a vitatott üzleti magatartás, valamint bizonyos tevékenységekben, például a dohányiparban, az alkoholiparban, a szerencsejátékban, a fegyvergyártásban, a fosszilis tüzelőanyagok és a nem megújuló energia területén való részvétel alapján. A módszertan kizárja továbbá azon vállalatok részvényeit, amelyek nem felelnek meg az Egyesült Nemzetek Globális Megállapodása bizonyos alapelveinek, és előnyben részesíti a pozitív társadalmi és környezeti jellemzőkkel rendelkező vállalatokat.