A Lightyear tőzsdei adózásról és a tartós befektetési számláról (TBSZ) szóló webináriumának házigazdája Horváth Kitti volt a Lightyear képviseletében. Ő moderálta Balogh Petya és dr. Kántor Balázs beszélgetését, amelyen az érdeklődők sok hasznos információt megtudhattak általános adózási kérdésekről, valamint arról, hogyan tud a TBSZ segíteni a magyarországi befektetőknek. Balogh Petya már a felvezetésben elmondta, mennyire fontos arra odafigyelni, hogy a nettó hozamot hogyan befolyásolja egyfelől az adóteher, másfelől pedig az infláció. Sokan hajlamosak megfeledkezni az utóbbiról, hiszen az előbbi jobban szem előtt van, de a pénz romlása ugyanúgy csökkenti a hozamokat, mint az adók.

Előfordulhat például, hogy egy adott évben keletkezik valakinek hozama a befektetésein, tehát számszerűleg több pénze lesz az év végére, de reálértéken számolva (vagyis az inflációt is belekalkulálva) már veszteséges. Ezért kell tehát infláció feletti hozam elérésére törekedni, hiszen ez a hosszú távú vagyonépítés alapja. A vagyongyarapítás másik fontos összetevője pedig az, hogy előretekintsünk, vagy ahogy Petya fogalmazott:

Megtudhattuk, hogy Magyarországon az állam támogatja a hosszú távú vagyongyarapítást (például a TBSZ-szel, ahogy erről később még lesz szó), és a tőkejövedelmekre kivetett adók nem számítanak magasnak nemzetközi összevetésben. Dr. Kántor Balázs kifejtette, hogy az adókra befektetési szempontból érdemes költségként tekinteni, hiszen csökkentik az elért hozamot. A befektetések során többféle adóköteles jövedelme keletkezhet az embernek, ilyenek lehetnek például a kamatjövedelem, az árfolyamnyereség, az osztalék, valamint az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből (ETÜ) származó jövedelem.

Ezek közül elsősorban az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek voltak fókuszban. A lényegük, hogy a befektető befektetési szolgáltatóval áll kapcsolatban, és az adott szolgáltató tevékenységét egy EGT- vagy OECD-tagállam felügyeleti hatósága felügyeli (mindezek igazak a Lightyearre is). Az ETÜ-k eredményét (tehát a nyereségek és a veszteségek összegét) évente összesíteni kell, és az ügyletkötésekhez kapcsolódó költségek levonhatók ebből az összesített eredményből. Ezenkívül általános esetben az ETÜ-kön elért nyereségnél az adóévet megelőző két év vesztesége elszámolható az adókötelezettség megállapításakor.

Amennyiben a kereskedés nem forintban jegyzett értékpapírokkal történik, az ügyletek eredményét forintosítani kell az éves összesítés elszámolásakor. Ennek keretében a vétel napján érvényes MNB-árfolyamon kell átszámítani a megszerzett eszköz árát, majd amikor megválunk a befektetéstől, az eladás napján érvényes MNB-árfolyamon történik az átszámítás. Nem helyes tehát az az eljárás, hogy az adózó az év végi MNB-árfolyammal számol, vagy hogy az ügyletek átlagos devizaárfolyamát veszi figyelembe.

A nem forintban jegyzett eszközökhöz tartozik a külföldön fizetendő adók kérdése is. Ilyen lehet például az osztalék, amely abban az országban is adóköteles lehet, ahol az értékpapírt kibocsátó vállalat székhelye van. A forrásország által kivetett adót a Magyarország és a másik ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény korlátozhatja (Magyarországnak 70-80 országgal van ilyen egyezménye), ha azonban nincs ilyen, akkor az osztalék a forrásországban is adóköteles lehet.

Az amerikai–magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése óta tehát az amerikai papírok után járó osztalékot meg kell fizetni. Ilyenre példa az Nvidia, amely amerikai illetőségű cégként fizet osztalékot, így arra 30%-os forrásadó vonatkozik Amerikában. Ez tehát már el sem jut a magyar befektetőhöz, akinek azonban még további 5%-os osztalékadóval is számolnia kell (vagyis az amerikai részvényekre fizetett osztalék után összesen 35%-os adókötelezettség keletkezik).

A TBSZ az eseményen ismertetett és fent röviden vázolt bonyolultabb eseteket azonban jelentősen megkönnyíti. Ha ugyanis a tartós befektetési számlát az ötéves lekötési időszak alatt nem törjük fel, semmilyen adókötelezettségünk nem keletkezik. TBSZ-t nyithatunk magyar és külföldi szolgáltatónál is, és a kettő között a TBSZ által kínált funkciókban semmilyen eltérés nincsen.

A számla megnyitásához 25 000 Ft (vagy annak megfelelő deviza) kezdőtőke befizetése szükséges, és a megnyitás naptári évében tudunk rá pénzt befizetni, utána pedig a lekötési időszak öt évében szabadon kereskedhetünk a már bent lévő pénzzel.

Pénzkivételre a TBSZ feltörése nélkül nincs lehetőség (kivéve a harmadik év végén – ilyenkor alacsonyabb SZJA- és szochofizetési kötelezettség terheli a nyereséget). Ha mégis feltörnénk, akkor az elért jövedelmünk az ETÜ-kre vonatkozó főszabály szerint adózik. Az ötödik év leteltével pedig semmilyen adót nem kell fizetni.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a befektető külföldi szolgáltatónál nyit TBSZ-t (amilyen a Lightyear is), a számlanyitásról és az első befizetésről neki kell értesítenie a NAV-ot, de ehhez a Lightyear többféle segítséget is nyújt.

K: Ha TBSZ-számlát nyitok, tudok napi szinten kereskedni?
V: Kereskedési díjak felmerülhetnek, de TBSZ szabályaiban nincs erre vonatkozó korlátozás.

K: A gyűjtőévben elért hozam után kell adózni?
V: Nem.

K: Az új TBSZ-eket minden évben be kell jelenteni a NAV-hoz?
V: Igen.

K: Kriptót lehet-e TBSZ-en tartani?
V: Közvetlenül nem, de a kriptovaluták árfolyamát lekövető ETF-ben igen.

K: Kell-e TBSZ-en adózni osztalék után?
V: Ha van TBSZ-ed, és arra kapsz osztalékot, a NAV-nak nem kell adót fizetned. Az osztalék azonban a forrásországban adóköteles lehet, és ekkor a forrásadót már azelőtt levonják, hogy az elérné a TBSZ-számlát. Ha azonban már lejárt a TBSZ futamideje, és utána kapsz még osztalékot arra a számlára, akkor már a NAV felé is keletkezik adókötelezettség.

Kérjük, jelezzétek, ha bármilyen észrevételetek van, vagy valamilyen funkciót szívesen látnátok a Lightyearen. Örömmel vesszük a visszajelzéseiteket, hiszen csak így tudunk olyan platformot kialakítani és olyan tartalmakat elérhetővé tenni, amelyek megfelelnek az igényeiteknek. És addig is várunk az appban! 🚀