A Lightyear, folytatva a korábbi hagyományokat, idén is több webináriumot fog tartani az érdeklődőknek a befektetések és a pénzügyek témakörében. A 2026-os évben első alkalommal a tőzsde működéséről hallhatott a közönség. Az esemény házigazdája Horváth Kitti volt a Lightyear képviseletében. Két meghívott szakértőnk, Balogh Petya és Körmöczi Dániel segítségével pedig sok mindent megtudhattunk a tőzsdékről és más kapcsolódó témákról.

Körmöczi Dániel az elején elmondta, hogy a tőzsdével kapcsolatban sokan bonyolult grafikonokat képzelnek maguk elé, de érdemesebb onnan megközelíteni a kérdést, hogy a tőzsde egy olyan hely, ahol a cégek és a befektetők találkozhatnak. A cégek egy jó ötletre, fejlesztésre vagy régiós terjeszkedésre pénzt kaphatnak, a befektetők ezen cégekben részesedést szerezve (azaz a részvényeiket megvásárolva) pedig hozamot termelhetnek. Ehhez nem kell feltétlenül sok pénzzel rendelkeznie az embernek, hiszen a cégeknek egészen kis részét is meg lehet vásárolni egy-egy ügylettel.

Ehhez kapcsolódóan elhangzott, hogy egy-egy tőzsdei cégnek rengeteg tulajdonosa van, mivel az egyes piaci szereplők jellemzően egy-egy cég töredékét birtokolják csak, és egy adott vállalatnak nagyon sokféle befektetője lehet. Így fordulhat elő például az, hogy az OTP-ben még egy új-zélandi nyugdíjpénztárnak is van részesedése.

Körmöczi Dániel kifejtette, hogy rendkívül kevés résztvevővel működik a piac, hiszen a teljes lakosságra vetítve a háztartásoknak mindössze körülbelül a 3%-a tart részvényt, míg az Egyesült Államokban és a skandináv országokban ennek a számnak a sokszorosát láthatjuk.

A szereplőkről szólva a szakértő azt is megemlítette, hogy a cégeket és a befektetőket valamilyen befektetési szolgáltató köti össze a tőzsdei ügyletek során – ilyen például a Lightyear is. A befektetési szolgáltató feladatai közé tartozik többek között a megbízások végrehajtása, valamint a számlavezetés az ügyfelek részére.

A befektetők típusait tekintve megkülönböztetünk magán- és intézményi befektetőket. Utóbbiak közé tartoznak például a nyugdíjalapok, a befektetési alapok, valamint a biztosítók. A befektetési időtáv szerint pedig a skála két végén a daytraderek és a nyugdíjalapok állnak. Előbbiek egy napon belül sok ügyletet bonyolítanak le, adják-veszik az értékpapírokat. Utóbbiak viszont hosszú távú befektetéseket kezelnek, és akár több évtizedes távlatban gondolkodnak.

A szakértőink kiemelték, hogy rövid távon előfordulhatnak ugyan ingadozások, megtorpanások, sőt akár lejtmenetek is, de a világ gazdasága hosszú távon növekvő trendet mutat. Konkrét példának az OTP-t hozták fel, amely 1995-ben 120 forintos árfolyamon lépett a tőzsdére, mára azonban egy részvény ára már 40 000 forint felett jár. Ez éves átlagban 21%-os növekedést jelent. Voltak persze negatív időszakok, például a 2008-as pénzügyi válság, a Covid vagy a háború kitörése, de az árfolyam hosszú távon egyértelműen emelkedő tendenciát mutat.

Balogh Petya rávilágított, hogy az árfolyam mellett a cég mögöttes értékét is érdemes figyelembe venni. Viszonylag jól rá lehet látni ezekre a vállalatokra, hiszen tőzsdei cégként kötelesek különféle kimutatásokat és jelentéseket közzétenni, így kikövetkeztethető valamiféle valós cégérték. Tehát, ellentétben például a kriptovalutákkal, itt „nem a divat mondja meg az árfolyamot” – összegezte Petya.

Ezek után vendégeink a legnagyobb amerikai vállalatokat tömörítő S&P 500 tőzsdeindex teljesítményét vizsgálva elmondták, hogy az 1926–2024-es időszakban jóval több évben volt pozitív a hozam, mint negatív. Körmöczi Dániel leszögezte, hogy hosszú távon – jó néhány éves időtávon – a részvények más eszközosztályoknál jobb teljesítményt mutatnak. Balogh Petya kicsit másképp megközelítve elmondta:

Szakértőink ezek után górcső alá vették a Lightyearnél is elérhető tartós befektetési számlát (TBSZ), amelyen 5 év után adómentes lehet a befeketés. A TBSZ működéséről további információkat találhattok korábbi blogcikkeinkben itt, itt és itt, valamint a Súgóközpontban is. Balogh Petya kiemelte, hogy a TBSZ-szel egyfajta „extra önuralmat” is szerezhetünk, hiszen ha fontos, bármikor hozzáférhetünk, az adómentesség ígérete mégis olyan motivációt jelent, ami arra ösztönzi az embert, hogy hosszú távon tartsa a befeketését.

A webinárium folytatásában szó esett még az ETF-ekről, azaz a tőzsdén kereskedett alapokról. Körmöczi Dániel elmagyarázta a hallgatóságnak, hogy az ETF-ek olyan alapok, amikben sok cég részvénye van. Ráadásul ezek az eszközök alacsony, 1% alatti költséggel rendelkeznek. A kedvező költségek mellett a másik nagy előnyük, hogy mivel több részvényt tartalmaznak, az egyes papírokhoz kapcsolódó kockázatok is jobban megoszlanak. Ha tehát például az egyik részvényhez tartozó cég valamiért nem teljesít jól egy adott időszakban, előfordulhat, hogy egy másik vállalat teljesítménye ellensúlyozza ezt. Ez az előnye a diverzifikációnak, vagyis annak, hogy ha a befektetésünket több eszköz között osztjuk meg.

Balogh Petya rávilágított arra, hogy minél jobban diverzifikál valaki, annál jobban ellensúlyozzák egymást a különböző eszközökre ható kiszámíthatatlan hatások, és annál közelebb kerül valaki az átlagos piaci teljesítményhez. És ahogy Körmöczi Dániel fogalmazott, a kutatások szerint a teljesítmény szempontjából „a tőzsdén hosszú távon jó átlagosnak lenni”.

Körmöczi Dániel ezek után összehasonlította az aktívan kezelt alapok és a passzív, indexkövető ETF-ek teljesítményét, és felhívta a figyelmet, hogy az EFT-ek jobban teljesítenek. Balogh Petya annyival árnyalta a képet, hogy az aktívan kezelt alapoknál az alapkezelő hozza meg a befektető helyett a konkrét befektetési döntéseket (tehát ő válogat a befektetési eszközök között), és ezért a szolgáltatásért díjat számít fel. Ez a díj, vagyis az ETF-ekhez képest magasabb költség pedig csökkenti a befektetés hozamát.

A beszélgetés vége felé szóba kerültek még az ingatlan- és kriptobefektetések is. Balogh Petya kiemelte, hogy a magyarok fejében az ingatlanok ára csak nőni tud, holott valójában ez nem igaz, hiszen 2007 és 2014 között csökkent a lakások értéke. Fontos észben tartani, hogy a mostani, ingatlanár-növekedéssel jellemezhető időszak nem jelent garanciát a jövőre nézve.

A szakértők a kriptovalutákról is kifejtették a véleményüket. Balogh Petya elmondta, hogy ezek mögött az eszközök mögött nincs tényleges, fundamentális érték – ellentétben a cégekkel, ahol mérhető, hogy egy adott évben hány egységet gyártottak a termékükből –, és az árfolyamukat inkább a hangulat mozgatja. Körmöczi Dániel úgy vélte, hogy egyelőre nem látni, mi lesz a jövőben a kriptovaluták sorsa. Rámutatott ugyanakkor, hogy noha gyakran emlegetik őket válság esetén biztonságot nyújtó menekülőeszközként, a mostani turbulens időszakban a szintén menekülőeszköznek tartott arany ára meredeken emelkedett, a kriptovalutáké viszont csökkent. Tehát a jelen helyzetben nem töltik be ezt a menekülőeszköz szerepüket.

Reméljük, hasznosnak találtátok a webináriumot és annak összefoglalóját. A beszélgetés felvételét megtaláljátok beágyazva a bejegyzés végén. Várunk titeket az appban! 🚀 Zárszóként pedig álljon itt Balogh Petya gondolata a hosszú távú befektetés fontosságáról: