| ETF-ek | Befektetési alapok | |
|---|---|---|
| Kereskedés | Tőzsdéken kereskedési időben. | Naponta egyszer, a kereskedési idő végén. |
| Árfolyam | A piaci kereslettől függ, és a kereskedési időben ingadozik. | A nettó eszközérték (NAV) fejezi ki, és naponta egyszer kerül elszámolásra. Minden befektető ugyanazt az árfolyamot kapja egy adott napon. |
| Díjak | A használt brókercégtől függő tranzakciós díjak, valamint az alapkezelő éves díja. | Működési díjak, valamint esetleg kereskedési díjak és korai visszaváltási díjak. |
| Alapkezelés | Mindkettőt kezelhetik aktívan és passzívan is. Az ETF-eket jellemzően passzívan kezelik (pl. valamilyen indexet követnek), és alacsonyabb költségeik vannak, ezzel szemben a befektetési alapokat aktívan kezelik. | |
| Alap összetétele | Mindkét eszközosztály az alapok közé tartozik, vagyis eszközök egy csoportját foglalja magában. | |
A tőzsdén kereskedett alapok és a befektetési alapok is népszerűek a lakossági befektetők körében szerte a világon. Habár többféle hasonlóságot mutatnak, jelentős különbségeket kell figyelembe venni, mielőtt bármelyik alapba befektetnénk. Lássuk tehát, mik azok az ETF-ek és a befektetési alapok, és milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel közöttük.
Mi az az ETF?
A tőzsdén kereskedett alap (ETF) részvények, kötvények és egyéb értékpapírok gyűjteménye. Ezek az alapok többféle eszközt tartalmazó befektetési termékek, amelyek révén a befektetők kitettséget szerezhetnek a piac egy meghatározott részére.
Sok passzívan kezelt alap van, amelyek egy konkrét indexet követnek, de találhatunk aktívan kezelt ETF-eket is, amelyek esetében az alapkezelő célja egy adott index felülteljesítése. Más ETF-ek ESG-elvek szerint épülnek fel, és a befektetéseik tiszta energiás részvényekre és zöld kötvényekre koncentrálnak.
A tőzsdén kereskedett alapokkal a nevükből következően a tőzsdén kereskednek kereskedési időben, ugyanúgy, mint az egyes részvényekkel. Egyszerűen lehet velük diverzifikálni – egy ETF-be fektetve többféle vállalatba, régióba és szektorba tehetjük a pénzünket egyszerre.
Az ETF-ek által követett indexek közül talán a legismertebbek az S&P 500 (amely az amerikai tőzsdéken jegyzett 500 legnagyobb vállalat teljesítményét követi) és a Nasdaq-100 (amely a Nasdaq tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb nem pénzügyi vállalatot követi). Az ilyen ETF-ekbe történő befektetés egyik előnye, hogy remekül alkalmazható diverzifikációra: az S&P 500-ba fektetve például az indexben szereplő legnagyobb részvényekben szerezhetünk kitettséget jóval alacsonyabb egyszeri áron, mint ha minden egyes vállalat részvényét egyesével megvásárolnánk (ráadásul ilyenkor nem kell számolnunk a töredékes részvények megvételéből származó hátrányokkal sem).
Mi az a befektetési alap?
A befektetési alapok egyéni befektetők pénzét gyűjtik össze, és különféle diverzifikált értékpapírokba, például részvényekbe, kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe fektetnek. A befektetési alap befektetési jegyeit közvetlenül a kibocsátó befektetési alaptól lehet megvenni, és az alapnál lehet tartani.
A befektetési alapokra adott megbízásokat naponta egyszer hajtják végre, és ekkor kerül a befektetési alap árfolyama (azaz nettó eszközértéke – NAV) elszámolásra. Minden alapnak más és más befektetési célja van, amelyről a tájékoztatóban találhatók információk.
A befektetési alapokat általában szakképzett alapkezelők kezelik, akik úgy határozzák meg az alap eszközeinek elosztását, hogy jövedelmet termeljenek az alapba befektetőknek. A legtöbb ilyen alap nagy befektetési vállalatok – például a Vanguard vagy a Fidelity Investments – része.
Az ETF-ek és a befektetési alapok összehasonlítása
Hasonlóságok
- Összetétel: az ETF-ek és a befektetési alapok felépítése hasonló, vagyis különféle eszközökből állnak, és nem csupán egyfélét tartalmaznak. Ebből következően mindkét típusú alap jó választás lehet a diverzifikáción keresztül megvalósuló kockázatkezelésre.
- Az alapkezelés módja: mindkét típusú alapot kezelhetik aktívan és passzívan is, az ETF-eket azonban rendszerint passzívan kezelik – hiszen a teljesítményük egy meghatározott indexhez kötődik –, míg a befektetési alapokat többnyire aktívan kezelik. Az alapkezelés választott módja befolyásolhatja a befektetők által fizetendő költségeket, mivel az aktívan kezelt alapok általában drágábbak.
Különbségek
- Díjstruktúra: a tranzakciós díjak mindkét típusú alap esetében a választott platformtól függnek. Az ETF-eknél felmerülnek folyamatos éves költségek, amelyeket közvetlenül az alapkezelő számít fel. A befektetési alapok esetében hasonló célt szolgálnak a működési díjak, valamint előfordulhatnak még kereskedési díjak és korai visszaváltási díjak is.
- Kereskedés: míg az ETF-ekkel a teljes kereskedési időben lehet kereskedni, a befektetési alapokra adott megbízásokat naponta egyszer hajtják végre, és az adott napon minden befektető ugyanolyan árfolyamot kap (nettó eszközérték). Az ETF-ek árfolyama folyamatosan ingadozik a nap során, és a piaci kereslettől függ, csakúgy, mint az egyedi részvények esetében.
ETF-ek és befektetési alapok vásárlása
A Lightyearen jutalékmentesen férhetsz hozzá több száz, globális kitettséget kínáló ETF-hez, amelyeknek az alapkezelői a Vanguard, az iShares, az Amundi és más vállalatok. Ha olyan pénznemben jegyzett ETF befektetési jegyeiből vásárolsz, amilyen már van a Lightyear-számládon, a devizakonverziós díjjal sem kell számolnod.
Ami a befektetési alapokat illeti, a Lightyearen a BlackRock pénzpiaci alapjait (MMF-jeit) találod, amelyek elérhetők GBP-ben, EUR-ban és USD-ben. Az MMF-ekkel könnyedén kihasználhatod a magas kamatokat, és közben a nagy likviditásról és a diverzifikációról sem kell lemondanod.
Jogi nyilatkozat
A befektetés kockázattal jár, a hozamok nem garantáltak. Mielőtt befektetési döntést hoznál, nézd meg az alapok tájékoztatóit és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokat, amelyek elérhetők a Lightyear webes és mobilos alkalmazásában, valamint az adott alapkezelő weboldalán is.