Photo by Jakub Zerdzicki on Unsplash
„Ki az az APEH? És neki miért jár a pénzemből?” – kiált fel Rachel a Jóbarátokban, miután életében először szembesül vele, hogy a jövedelemből adózni kell. A világ Racheljeitleszámítva ezzel a legtöbben tisztában vannak, a kérdés inkább az szokott lenni, hogy miből és mennyit. Főleg ha befektetésekről van szó, mivel azt, hogy az elért hozamból mennyi marad a befektetőnél, két fő tényező befolyásolja: a díjak és az adók. Az előbbivel kapcsolatban ajánljuk a kedvező díjainkat bemutató Árképzés oldalunkat, az utóbbival kapcsolatos útvesztőkben pedig ezzel az írással segítünk eligazodni. Elöljáróban azonban fontos megjegyezni, hogy a cikkben leírtak csupán általános áttekintésül szolgálnak, és nem minősülnek adótanácsadásnak. Adózással kapcsolatos kérdésekben bizonytalanság esetén mindig fordulj könyvelőhöz vagy adószakértőhöz.
Lássuk tehát a legfontosabb tudnivalókat a befektetések adózásáról!
Miből és mennyit
Elsőként érdemes leszögezni, hogy adózni minden esetben csak a megszerzett jövedelem után kell, a befektetett tőke után nem. Vagyis ha befektetünk 1 millió forintot, majd a befektetés eredményeként keletkezik 100 000 forint jövedelmünk, akkor az adó alapja – amiből adózni kell – nem 1,1 millió forint, hanem csak a 100 000 forint lesz.
Ahogy azt korábbi blogposztunkban már vázoltuk, a befektetésekből származó jövedelmeket három fő típusra bonthatjuk:
- kamatjövedelem (pl. bankbetét vagy értékpapír – például kötvények – kamata, a be nem fektetett pénzre kapott kamat stb.);
- ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó árfolyamnyereség („A” részvényt megvesszük egy adott napon 100 USD-ért, majd két hónap múlva eladjuk 150 USD-ért, és így keletkezik 50 USD nyereségünk);
- osztalék (egy részvényt kibocsátó vállalat által a részvénytulajdonosoknak fizetett összeg). Az alábbi táblázatban összefoglaljuk, hogy az egyes jövedelemtípusokat milyen adók terhelik.
Jövedelem típusa | Adók |
Kamatjövedelem | 15% SZJA + 13% szocho |
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó árfolyamnyereség | 15% SZJA |
Osztalék |
|
Kamatjövedelem
A kamatjövedelem fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a tisztázza, amely szerint idetartoznak például a bankbetétre és folyószámlán lévő pénzre (a Lightyear esetében például a be nem fektetett készpénzre) jóváírt kamat, valamint az értékpapírokra (például kötvényekre) fizetett kamat. Az ilyen módon megszerzett jövedelmekre 15% személyi jövedelemadót (SZJA) és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni. Ez az összesen 28%-os adóteher csökkenthető akár 0%-ra egy TBSZ-számla nyitásával, ahogy erről korábbi blogposztunkban már írtunk.
ETÜ, azaz ellenőrzött tőkepiaci ügylet
A tőzsdei kereskedés adózásakor meg kell állapítanunk, hogy a tranzakcióink ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek-e. Lássuk tehát, mi minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek! Nagyon leegyszerűsítve úgy foglalhatjuk össze, hogy az EGT-ben vagy az OECD-ben működő és szabályozó hatóság által felügyelt befektetési szolgáltatóval (brókercéggel) történő kereskedés. Vagyis az EU-s és amerikai brókercégek jó eséllyel beleesnek ebbe a kategóriába. Az ilyen szolgáltatóknál folytatott kereskedésből származó jövedelem lesz ellenőrzött tőkepiaci ügyletként adóköteles.
A jövedelem kiszámításához nagy segítséget jelent a brókercég által az adóévet követő év február 15-éig kiállított és a befektetőnek megküldött igazolás, amiben szerepelnek az ügyletek részletei. Ezt természetesen érdemes összevetni a saját kimutatásunkkal, hiszen így megbizonyosodhatunk róla, hogy minden rendben van-e az igazoláson szereplő számokkal, és egyébként is praktikus, ha az ember tisztában van a befektetései alakulásával. A kimutatott ügyleteknél a nyereség szembeállítható a veszteséggel és az ügyletekhez közvetlenül kapcsolódó költségekkel, és az így kapott eredményből kapjuk meg a jövedelmet. Vagyis ha egy kétpapíros portfóliót feltételezünk, amiben A papíron 20 000 Ft nyereségünk, B papíron pedig 5000 Ft veszteségünk keletkezett az adóévben, az adóköteles jövedelem a kettő különbsége, azaz 20 000 – 5000 = 15 000 Ft.
Fontos kiemelni, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetén az adóévet megelőző két év vesztesége elszámolható az adott évi nyereséggel szemben, így már csak ezért is fontos aveszteséges években is odafigyelni a bevallás pontos kitöltésére.
Adózni csak a már lezárt ügyletek után kell, vagyis ha veszünk egy darab A részvényt 100 USD-s árfolyamon 2024. január 12-én, és 2024. december 31-én az A részvény árfolyama 150 USD-n áll, de mi tovább tartjuk az eszközt, nem kell utána adózni. Arra majd csak azután kerül sor, hogy eladjuk az A részvényt, és realizáljuk az ügylet eredményét.
Ha például 2025. május 25-én úgy döntünk, hogy az aznapi, 200 USD-s árfolyamon megválunk a részvénytől, az eredeti vételi árfolyam (100 USD – forintban!) és az eladási árfolyam (200 USD – forintban!) közötti különbség lesz a jövedelem. Gyakori tévhit, hogy elég kivonni az eladáskori értékből a vételi értéket, és azt átszámítani forintra, de valójában átszámításkor az eladás és a vétel esetén is a tranzakció napján érvényes MNB-s devizaárfolyamot kell alkalmaznunk.
Vagyis, ha – a példánknál maradva – 2024. január 12-én 350 HUF volt az MNB hivatalos USD-s devizaárfolyama, 2025. május 25-én pedig 360 HUF, akkor a jövedelmünk kiszámításához az eladási árfolyamot megszorozzuk a 2025. május 25-i devizaárfolyammal (200 x 360), és ebből kivonjuk a 2024. január 12-i devizaárfolyammal megszorzott vételi árfolyamot (100 x 350), vagyis (200 x 360) – (100 x 350) = 72 000 – 35 000 = 37 000 Ft lesz az adóköteles jövedelem.
Vétel | |||
| Vétel dátuma | Vételi árfolyam | MNB-s devizaárfolyam | Forintban |
| 2024. 01. 12. | 100 | 350 | 35 000 Ft |
| Eladás | |||
| Eladás dátuma | Eladási árfolyam | MNB-s devizaárfolyam | Forintban |
| 2025. 05. 25. | 200 | 360 | 72 000 Ft |
| Eredmény (72 000 - 35 000): | 37 000 Ft | ||
Osztalék
A harmadik eset az osztalékok adózása. Ilyennel akkor találkozhatunk, ha olyan papírunk van, ami osztalékot fizet. Ezen eszközök esetében azt kell nézni, hogy melyik tőzsdén kereskednek velük, az osztalékot ugyanis az SZJA (15%) mellett szocho-fizetési (13%) kötelezettség is terhelheti, attól függően, hogy az adott tőzsde az Európai Gazdasági Térség (EGT) egyik tagállamában működik-e (ez esetben nincs szocho), vagy EGT-n kívüli országban (például Amerikában – ez esetben a szochót is meg kell fizetni). A 15%-os SZJA-kötelezettséggel kapcsolatban megjegyzendő, hogy külföldről származó osztalék esetében a magyar illetőségű magánszemélynek mindkét államban keletkezik adókötelezettsége, viszont – az országok között a legtöbb esetben érvényben lévő, a kettős adóztatást elkerülő egyezményeknek köszönhetően – a külföldön megfizetett adót le lehet vonni a Magyarországon fizetendő adóból. Ha például a külföldi országban az osztalékadó 10%, akkor a magyar 15%-os adókötelezettség helyett csak 15 - 10 = 5%-nyi SZJA-t kell fizetni. Hasonlóképpen, amennyiben a külföldi államban a magyar 15%-os adókulcsnál magasabb az osztalékadó mértéke (például 25%), Magyarországon nem kell SZJA-t fizetni, és a kettő közötti különbség (25 – 15 = 10%) külföldről visszaigényelhető.
És ott van még Amerika…
Külön érdemes még foglalkozni az amerikai–magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése miatt felmerült változásokkal. Az egyezmény felmondásával – a kettős adóztatást elkerülő egyezmény hiányában – egy magyarországi magánszemélynek azamerikai vállalatok papírjai után járó osztalékot mindkét országnak joga van megadóztatni. A jelenleg érvényes szabályozás szerint az amerikai értékpapírok osztalékaesetén a jogszabályok azonban engedélyezik a külföldi adó beszámítását. Ennek azért van jelentősége, mert az amerikai oldalon levont 30%-os forrásadó (withholding tax) mellett az itthon fizetendő SZJA 15% helyett csupán 5%. Emellett az amerikai osztalékokat szocho-fizetési kötelezettség is terhelheti, amelynek a mértéke 13%. Szocho-fizetési kötelezettség abban az esetben nem keletkezik, ha a befektető adott évre eső, szochóval érintett jövedelmeinek összege elérte az adott évre meghatározott minimálbér havi összegének 24-szeresét (ami 2024-ben 6 403 200 Ft).
Összefoglalás
Összességében tehát elmondható, hogy a befektetések adózása összetett témakör, de ezzel az írással igyekeztünk megkönnyíteni az elsőre talán áttekinthetetlennek tűnő folyamatok megértését.
A Lightyear elkötelezett a pénzügyi tudatosság erősítése mellett, és az a célunk, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a befektetések világát – ennek jegyében születnek az ehhez hasonló cikkek is.
Azzal is segítünk közelebb hozni az emberekhez a befektetéseket, hogy kedvező árképzéssel biztosítjuk a szolgáltatásunkat. Ezenkívül nálunk is elérhető a TBSZ, ami a regisztrációt követően egyszerűen, pár koppintással megnyitható. És az adóbevallásban is nagy segítséget nyújtunk az adóévet követően kiállított, ügyleteket tartalmazó igazolással. Ha felkeltettük az érdeklődésedet, várunk az appban! 🚀
Jogi nyilatkozat
Ne feledd, a befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve. A Lightyear nem nyújt adótanácsadást. Az adózás az egyéni körülményektől függ, és a feltételek változhatnak. Személyre szabott tanácsért fordulj adószakértőhöz.
Szerző: Gáspár Bence
Bence komoly gyakorlattal rendelkezik a pénzügyi szövegek fordítása terén. 2024 februárjában nyelvi szakértőként csatlakozott a Lightyear csapatához, hogy segítsen magyarul – az első idegen nyelven – elérhetővé tenni az addig csak angolul használható alkalmazást. Azóta központi szerepet játszik abban, hogyan jelenik meg a Lightyear magyarul, és gondoskodik róla, hogy a magyar befektetők a legtöbbet hozhassák ki a Lightyear szolgáltatásaiból.
