Photo by Micheile Henderson on Unsplash
A befektetések hozamát – a piaci árfolyammozgások mellett – alapvetően két fő tényező tudja csökkenteni: egyrészt a kiválasztott befektetési szolgáltató által felszámított költségek, másrészt pedig a hozamra fizetendő adók. Az előbbire tudunk egy jó tippet, hiszen a Lightyearnél egyszerű és átlátható árképzésre számíthasz, az adókat azonban sajnos még mi sem tudjuk csökkenteni. Adózni márpedig kötelező a befektetések után. Ezzel kapcsolatban olvashattok majd egy részletesebb posztot az oldalunkon, sőt, lesz egy adózásról szóló webináriumunk is, ahol egy adózási szakértő segít megérteni a legfontosabb ezzel kapcsolatos kérdéseket. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy az itt leírtak csupán általános áttekintésül szolgálnak, és nem minősülnek adótanácsadásnak. Adózással kapcsolatos kérdésekben bizonytalanság esetén mindig fordulj könyvelőhöz vagy adószakértőhöz.
Nagyon leegyszerűsítve annyit mondhatunk, hogy a befektetésekből származó jövedelmet három fő típusra bonthatjuk:
- kamatjövedelem (pl. bankbetét vagy értékpapír – például kötvények – kamata, a be nem fektetett pénzre kapott kamat stb.);
- árfolyamnyereség („A” részvényt megvesszük egy adott napon 100 USD-ért, majd két hónap múlva eladjuk 150 USD-ért, és így keletkezik 50 USD nyereségünk);
- osztalék (egy részvényt kibocsátó vállalat által a részvénytulajdonosoknak fizetett összeg).
Ezek közül a kamatjövedelmet egyfelől 15%-os személyi jövedelemadó (SZJA) terheli, másfelől pedig – a 2023. július 1-jétől vásárolt értékpapírok esetében – 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell rá fizetni. A kettő együtt összesen 28%, vagyis a hozamnak közel az egyharmada! Itt fontos megjegyezni, hogy a befektetés tőkerészét ez nem érinti, tehát csak a hozamra fizetendő, de igazán nem mindegy, hogy az a 28% megmarad-e az ember zsebében, vagy sem. Szerencsére van megoldás arra, hogy ezt a 28%-nyi adót teljes egészében megspóroljuk, és ennek fogunk a mostani cikkben utánajárni.
A varázsszó: TBSZ
A befektetések adózása meglehetősen bonyolult témakör, van azonban egy olyan befektetési forma, amivel jócskán egyszerűsíthetjük a saját dolgunkat: ez pedig a TBSZ, vagyis a tartós befektetési számla. Ennek a befektetési konstrukciónak az előnyeiről részletesen olvashatsz a Lightyear TBSZ-es súgócikkében, de a leglényegesebb információkat itt is összefoglaljuk. A TBSZ-re kizárólag a megnyitás évében lehet befizetni (gyűjtőév), az ezt követő ötéves lekötési időszak pedig egy hároméves és egy kétéves periódusra bontható. Az első három év után történő kivét esetén az SZJA 15% helyett mindössze 10%-ra csökken, ha pedig a teljes ötéves időtartamban megtartjuk a befektetésünket, az SZJA 0% lesz! Ez azért is fontos, mert az SZJA-t TBSZ-en kívül nem csupán a fent leírtak szerinti kamatjövedelmekre kell megfizetni (a szocho mellett), hanem az árfolyamnyereségre és az osztalékra is – vagyis a befektetésekből származó főbb jövedelmek mindhárom típusára. A TBSZ viszont a legtöbb esetben – az amerikai osztalékok kivételével – mind a három kategória esetében 0%-ra csökkenti a fizetendő adót! (A nem amerikai külföldi osztalékok adózása bonyolíthatja ezt a képletet, de jellemzően ezzel számolhatunk. Az osztalékok adózását lásd részletesen alább, illetve egy későbbi blogbejegyzésünkben.)
És ez még nem minden: az 5 évig tartott TBSZ-en elért kamatjövedelmek mentesek a szocho alól, így további 13%-ot spórolhatunk az adón. Az pedig, ha mentesülünk a hozamra rakódó, összesen 28%-os adóteher (15% SZJA + 13% szocho) alól, sokat számít. Nagyon sokat. A Ligthyear TBSZ-kalkulátorával többféle forgatókönyvet is kiszámolhatunk, de például egy 5 millió forintos gyűjtőévi befizetés esetén is akár 1,2 millió forintot megtakaríthatunk, ha a TBSZ-en tartjuk a befektetéseinket.
Az amerikai osztalékok után továbbra is fizetni kell
Itt meg kell jegyezni, hogy a TBSZ a kamatjövedelmekre, az árfolyamnyereségre és a magyar részvények után kapott osztalékra rakódó adóktól védi meg a befektetőket. Gyakran találkozhatunk viszont olyan amerikai értékpapírokkal is, amelyek osztalékot fizetnek. A magyar–amerikai kettős adóztatást elkerülő egyezmény közelmúltbeli megszűnése következtében az amerikai részvényekre fizetett osztalékot 30%-os forrásadó terheli (ezt a Lightyear levonja), és ez ellen a TBSZ sem nyújt védelmet. Az osztalékok adózása összetett téma, és a legfontosabb információkat összegyűjtöttük az Osztalékadó című súgócikkünkben.
Rugalmasság
Érdemes kiemelni, hogy a gyűjtőévben befizetett összeggel a teljes lekötési időszak alatt szabadon kereskedhetünk, vagyis adhatjuk-vehetjük a papírokat, tehát a TBSZ futamideje alatt nem kell a tartós befektetésben lévő papírokkal kapcsolatos adóbevallással bajlódnunk. Természetesen, ha az élet úgy hozza, a TBSZ-ben tartott pénzhez is hozzáférhetünk. Ilyenkor, idő előtti feltörés esetén azonban megszűnik a TBSZ, és a hozam után adózni kell.
A TBSZ előnyei
Vegyük sorra a TBSZ előnyeit:
- Kedvező adózás: a 28%-os adóteher helyett akár 0%-os adó az 5. év végén;
- Egyszerűbb adminisztráció: hacsak nem törjük fel idő előtt a TBSZ-t, nem kell az adóbevallással bajlódnunk;
- Rugalmasság: a TBSZ-en lévő papírokkal szabadon kereskedhetünk, és szükség esetén – a TBSZ feltörésével – könnyen hozzájuthatunk a pénzünkhöz;
- Több helyen nyitható: egyszerre több TBSZ-t is nyithatunk, így ha több szolgáltatót használva diverzifikáljuk a befektetéseinket, több helyen is élhetünk ezzel a kedvező lehetőséggel. Adóévenként azonban egy szolgáltatónál csak egy TBSZ-ünk lehet (tehát ha év közben feltörjük a TBSZ-t, nem nyithatunk ugyanott ugyanabban az évben újat);
- Hosszú távú befektetés: a TBSZ-szel kihasználhatjuk a hosszú távú befektetésből származó előnyöket.
TBSZ nyitása külföldi szolgáltatónál
Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen speciálisan a magyar viszonyokra kifejlesztett befektetési termék hogyan működik a külföldi befektetési szolgáltatóknál – mint amilyen a Lightyear is. A válasz pedig az, hogy gyakorlatilag ugyanúgy, mint ha magyar szolgáltatónál nyitnánk számlát, a legfőbb különbség annyi, hogy a külföldi befektetési szolgáltatónál megnyitott TBSZ-ről a megnyitástól számított 30 napon belül értesítenünk kell a NAV-ot. A Lightyear segítségképpen összeállított egy útmutatót, amelyet lépésről lépésre követve könnyedén teljesítheted a bejelentési kötelezettségedet.
Összefoglalás
Láthattuk tehát, hogy a TBSZ számos ponton egyszerűsíti a befektetők életét, és komoly adókedvezményeket lehet igénybe venni a használatával. Ha felkeltettük az érdeklődésedet, nézd meg a Lightyear TBSZ-oldalát, és várunk az appban! 🚀
Jogi nyilatkozat
Ne feledd, a befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve. A Lightyear nem nyújt adótanácsadást. Az adózás az egyéni körülményektől függ, és a feltételek változhatnak. Személyre szabott tanácsért fordulj adószakértőhöz.
Szerző: Gáspár Bence
Bence komoly gyakorlattal rendelkezik a pénzügyi szövegek fordítása terén. 2024 februárjában nyelvi szakértőként csatlakozott a Lightyear csapatához, hogy segítsen magyarul – az első idegen nyelven – elérhetővé tenni az addig csak angolul használható alkalmazást. Azóta központi szerepet játszik abban, hogyan jelenik meg a Lightyear magyarul, és gondoskodik róla, hogy a magyar befektetők a legtöbbet hozhassák ki a Lightyear szolgáltatásaiból.
