A Lightyear március 5-én webináriumot szervezett az állampapírokról és a tartós befektetési számla (TBSZ) előnyeinek kihasználásáról. A cégnek tavaly is volt hasonló rendezvénye a TBSZ-ek adózásával kapcsolatban, és a 2024-es alkalomhoz hasonlóan idén is nagy érdeklődés övezte az eseményt. Több százan csatlakoztak élőben, de sokan szerették volna visszanézni a webinárium felvételét is. A videó elérhető a Lightyear YouTube-csatornáján, ebben a blogposztban pedig írásos összefoglalót adunk az elhangzottakról.
A webináriumon Somogyi Flóra, a Lightyear kutatási vezetője kérdezte dr. Nagy Andort, a Magyar Állampapír Kalkulátor alapítóját és tulajdonosát. Fontos kiemelni, hogy ahogy a videóban elhangzottak, úgy az itt leírtak sem minősülnek befektetési tanácsadásnak, hiszen a befektetőknek minden esetben az egyéni körülményeik és lehetőségeik mérlegelését követően kell döntést hozniuk. A webinárium anyaga tehát elsősorban tájékoztatási és ismeretbővítési célokat szolgál.
Az eseményen első körben az állampapírok kerültek szóba. „Amikor állampapírt vásárolunk, valójában kölcsönt nyújtunk az államnak” – foglalta össze a konstrukció lényegét dr. Nagy Andor. Az általános áttekintés után az ilyen típusú befektetések népszerűségének okaira keresték a magyarázatot. A szakértő három fő okot jelölt meg: a biztonságot, a stabil, kiszámítható hozamot, valamint – a magyar állampapírokra jellemző – adómentességet. A biztonság tekintetében elhangzott, hogy az állampapírok mögött állami garancia áll, vagyis a befektetett pénz és a kamatok kifizetését az állam garantálja. A magyar állampapírok biztonságosnak számítanak a nemzetközi piacokon. A népszerűségük másik oka a stabil, kiszámítható hozam. Egy fix kamatozású állampapírral az állam például arra vállal kötelezettséget, hogy a gazdaság teljesítményétől függetlenül kifizeti a befektetőknek a kibocsátáskor vállalt hozamot. A harmadik ok pedig az adómentesség. „Magyarországon jóformán ez az egyetlen olyan befektetés, ami széles körben elérhető és adómentes” – szögezte le dr. Nagy Andor. Más befektetések után adózni kell, aminek mértéke akár a hozam 28%-ára is rúghat, amennyiben a befektető nem kedvezményes adózású számlát (pl. TBSZ-t) használ.
A beszélgetés során szóba kerültek az állampapírok alternatívái is. Elhangzott, hogy a pénzpiaci alapok (MMF-ek) hasonlóan alacsony kockázati kategóriát képviselnek. Ezek az alapok rövid lejáratú adósságba fektetnek, amelyet kormányoktól, bankoktól és stabil mérleggel és kiváló hitelminősítéssel rendelkező vállalatoktól vásárolnak meg. Ennél egy fokkal kockázatosabb befektetésnek számítanak az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok), amelyekkel eszközök egy kosarába fektethetünk, ezzel segítve a diverzifikációt és a kockázatok csökkentését. Az egyik legismertebb ETF az 500 legnagyobb amerikai vállalat papírjait tömörítő S&P 500-as tőzsdeindexhez igazodik.
Ezek után dr. Nagy Andor kitért arra, hogy egy portfólión belül az állampapírok elsősorban a stabilitást és a biztonságot szolgálják. „Jó kiegészítői lehetnek bármely más befektetési eszköznek” – fogalmazott a szakértő. Ennek legfőbb oka, hogy gyakran ellentétesen mozognak, mint más eszközosztályok, tehát amikor a részvények esnek, bizonyos feltételek mellett a kötvények hozama emelkedhet. Nem árt azonban figyelembe venni azt is, hogy más befektetési lehetőségekkel (pl. ETF, részvény) hosszú távon sokkal nagyobb hozam érhető el – ehhez azonban természetesen nagyobb kockázat is társul. „De minél hosszabb ideig tartjuk meg ezeket, annál alacsonyabb a rizikó” – vélte a befektetési szakértő.
Dr. Nagy Andor ezenkívül kiemelte a hosszú távú befektetéseknél a kamatos kamat hatását. Ennek lényege, hogy a termelődő kamatot újra befektetve nemcsak az eredetileg befektetett összeg termelhet hozamot, hanem az arra rárakodó kamat is. Ez pedig az évek során jelentős növekedést eredményezhet.
Somogyi Flóra kérdésére tisztázták, hogy a különféle eszközosztályokat milyen időtávon lehet érdemes tartani. Ezek alapján a pénzpiaci alapokban elsősorban rövid távon, ETF-ekben közép- és hosszú távon, míg részvényekben főleg hosszú távon érdemes gondolkodni egy portfólió kialakításakor. Dr. Nagy Andor a magasabb hozampotenciállal rendelkező részvényekről mindenesetre elmondta, hogy annak valók, aki kellően tájékozott, és bírja a kockázatokat.
Szóba került a befektetések esetében gyakran felmerülő árfolyamkockázat is. Dr. Nagy Andor elmondta, hogy a forint árfolyama nem feltétlenül csak azoknak lehet fontos, akik devizában fektetnek be, de akár azoknak is, akik külföldről rendelnek valamilyen árut, vagy külföldön terveznek nyaralást. A devizás befektetések kapcsán a szakértő elmondta, hogy a forint gyengüléséből akár még profitálhatnak is a befektetők. Ha ugyanis veszünk egy euróban jegyzett ETF-et, és néhány év elteltével megnézzük a teljesítményét, nemcsak az eszköz által termelt hozamot kell figyelembe venni, hanem a forint euróhoz viszonyított árfolyamát is. Ha az ugyanis az évek során romlott (vagyis több forintot kell fizetni egy euróért), akkor az eurós befektetés forintban mért értéke is arányosan nagyobb lesz.
A webinárium utolsó témájaként dr. Nagy Andor a befektetési szolgáltató kiválasztásakor mérlegelendő szempontokat vette sorra. Elhangzott, hogy a bankok ilyen szolgáltatásai általában drágák. A közelmúltban sokféle fintech banki szolgáltató is megjelent a piacon, és egyes esetekben már náluk is elérhetők ilyen megoldások, de „nem biztos, hogy ott van a kellő fókusz a befektetési lehetőségeken” – hívta fel a figyelmet a befektetési szakember, majd kiemelte a kifejezetten brókeri szolgáltatásokra szakosodott szolgáltatók előnyeit. Példaként hozta a tavaly óta már a Lightyearnél is elérhető tartós befektetési számlát (TBSZ), amellyel az állampapírokhoz hasonló módon adómentesen fektethetünk be. A TBSZ-szel kapcsolatos részletesebb információkért korábbi blogcikkeinket itt és itt, a Súgóközpont cikkét pedig itt találjátok. Szóba került a Lightyear kedvező árképzése, valamint az is, hogy az alkalmazás magyar nyelven elérhető, és van magyar ügyfélszolgálat is.
Ezek után Somogyi Flóra válaszolt néhány kérdésre, amelyeket a résztvevők küldtek be a beszélgetés alatt. Megtudhattuk, hogy a Lightyear a közeljövőben egyelőre nem tervezi elérhetővé tenni a BÉT termékeit. Tisztában vannak vele, hogy ez fontos a magyar felhasználóknak, de a technikai megvalósítás hosszadalmasabb folyamat.
Egy másik, sokakat foglalkoztató kérdésre válaszul elhangzott, hogy hamarosan várható a töredékes ETF-ek bevezetése, de konkrét időpontot nem tudhattunk meg.
Zárásként pedig sok információt tudhattunk meg arról, miért biztonságos a Lightyear. A legfontosabb, hogy a befektetett eszközök a felhasználók tulajdonában vannak, vagyis azokkal nem a Lightyear rendelkezik. Ráadásul a törvényi előírások miatt a Lightyear a felhasználók eszközeit a saját eszközeitől elkülönítve kezeli, vagyis a vállalat pénze mindig külön lesz a felhasználók eszközeitől. Ezzel kapcsolatban a szigorú pénzügyi szabályozásnak való megfelelés érdekében minden évben auditálják a céget Észtországban és az Egyesült Királyságban is.
Reméljük, hogy a felvétellel és ezzel az összefoglalóval segíthettünk azoknak is, akik esetleg nem tudtak élőben részt venni az eseményen. Figyeljétek a Lightyearrel kapcsolatos híreket, mert a jövőben is tervezünk hasonló webináriumokat szervezni. Addig pedig várunk az appban! 🚀
Szerző: Gáspár Bence
Bence komoly gyakorlattal rendelkezik a pénzügyi szövegek fordítása terén. 2024 februárjában nyelvi szakértőként csatlakozott a Lightyear csapatához, hogy segítsen magyarul – az első idegen nyelven – elérhetővé tenni az addig csak angolul használható alkalmazást. Azóta központi szerepet játszik abban, hogyan jelenik meg a Lightyear magyarul, és gondoskodik róla, hogy a magyar befektetők a legtöbbet hozhassák ki a Lightyear szolgáltatásaiból.
